-
Sebastian? Hogy kerülsz ide? – csodálkoztam.
-
Apámé ez a club. – válaszolt.
-
Az menő, de ha nem haragszol megkeresném a húgomat. –
próbáltam elmenekülni.
-
Ott van! – mutatott az egyik sarokba.
-
Az lehetetlen. – nevettem. – Habár ha jobban megnézem
hasonlít rá. – nyújtottam ki a nyakam.
-
Mivel ő az. – nevetett.
-
Akkor azonnal elhozom onnan! – indultam felé.
-
Jaj hagyd már, fiatal. Had szórakozzon. – fogott vissza
Sebastian. – Gyere igyál inkább velem egy italt.
-
Jó de ha valami baja lesz a te lelkeden szárad. – adtam
be a derekam.
Sebastian bólintott egyet majd a pult felé húzott. Kért
nekem egy italt (őszintén megvallva nem tudom mi volt benne.) Majd leültünk az
egyik asztalhoz, nem sokkal később már a csajok is csatlakoztak hozzánk, de
engem egyedül csak is Leah izgatott. Sehol nem találtam, de tényleg.
-
Szerintem elmegyek s megkeresem Leaht. – vakartam meg a
tarkóm.
Olyan volt mintha a falnak beszélnék, senki nem figyelt rám.
Mindenki Justin szavain csüngött, szóval jobb is volt hogy eljöttem onnan.
-
Leah! Leah hol vagy? – kiabáltam a folyosóra kiérve.
Válasz az persze nem jött, miért is jött volna? Igazán
megbízható vagyok, eljön velem a húgom bulizni s egyből elhagyom. Nagyon jó
nővér vagyok mondhatom…
-
Mia!! – hallottam a nevemet a folyosó végéről.
S ez a hang csak a húgomé lehet, teljes erőmből elkezdtem
szaladni, minden rosszra felvoltam készülve, de erre nem.
-
Szállj le a húgomról te vadbarom!! – rángattam le
Leahról a csávót.
-
Mia! Segíts! – könyörgött Leah.
Ekkor mögöttem megjelent egy árnyék, s lerángatta róla.
-
Sebastian? – lepődtem meg.
-
Mia, ő a húgod? Ne haragudj nem tudtam. –
mentegetőzött.
-
Mégis mit képzelsz magadról? – ordítottam vele.
-
Nem tudtam hogy a húgod na! – kiabált ő is.
Ekkor lett elegem, felemeltem a kezemet s akkora pofont
adtam neki, még a nyoma is ott maradt.
-
Te mocskos k*va! Mit képzelsz magadról? – emelte fel a
kezét, majd megütött.
-
Mia! Jól vagy? – ugrott mellém a húgom.
-
Nagyon remélem hogy rosszul láttam az egészet, mert ha
nem megöllek!! – termett mögöttem hirtelen Justin.
-
Jaj úramisten Justin Bieber! Mindjárt elájulok. – gúnyolódott
Sebastian.
-
Na ebből elég! Mia vidd innen a húgod! – utasított Justin.
-
Igen Mia menjetek innen! Nehogy előtettek verjem szét ezt.
– biccentett a fejével Justin felé.
Némán biccentettem egyet majd karon ragadtam a húgom s
elszaladtunk onnan. Lopva gyorsan vissza néztem rájuk és igen verekedtek.
Justin ököllel üti Sebastiant. Vagy mikor ki a másikat. Kivezettem Leaht a
klubból majd visszaszaladtam Justinért.
-
Justin elég! Még megölöd! – torpantam meg hirtelen
előttük.
Nem figyelt rám, csak ütötte s ütötte ököllel Sebastian
fejét. Nem láttam még ilyen állapotban, teljesen magánkívül volt. Transzba
esett.
-
Justin állj le! – próbáltam lefogni a kezét.
Nem sok sikerrel jártam, hiszen nem is figyelt rám. Ekkor
támadt egy briliáns ötletem. Fejét magam felé fordítottam majd megcsókoltam.
Ekkor elengedte Sebastiant majd mindkét kezét az arcomra helyezte. Azt a pontot
kezdte el simogatni ahol megütött.
-
Nem kellet volna idehoznom titeket. – nyomta hozzá a
homlokát az enyémhez.
-
Justin, ez nem a te hibád. Inkább az övé. –
biccsentettem Sebastian irányába, aki eszméletlenül feküdt a földön.
-
De én hagytalak egyedül. Én hibám
-
Állj le! Nem a te hibád. Inkább engedd meg hogy
megköszönjem amit tettél értem. – eltoltam homlokomat az övétől majd
megcsókoltam ismét. Kezét az enyémen átkulcsolta.
-
Szerintem megint meg kéne köszönnöd! – nevetett Justin
miután felálltam mellőle.
-
Szerintem meg mennünk kéne. Mivel ha magához tér lesz
pár barátja aki megvédi őt. Meg a húgom egyedül van a kocsinál, szóval készülj
ha megint elkéne verni valakit. – nevettem fel.
-
Akkor felkészülök még egy menetre. – karolta át a
derekamat, majd elindultunk a kocsija felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése